Albánia   Andorra   Ausztria   Belgium   Bulgária   Ciprus   Csehország   Dánia   Dominikai Köztársaság   Egyiptom   Észtország   Finnország   Franciaország   Görögorszag   Hollandia   India   Indonézia   Írország   Izland   Izrael   Jemen   Jordánia   Kambodzsa   Kenya   Kína   Kuba   Laosz   Lengyelország   Lettország   Libanon   Liechtenstein   Litvánia   Luxemburg   Málta   Marokkó   Monaco   Montenegró   Nagy-Britannia   Németország   Norvégia   Olaszország   Oroszország   Portugália   Románia  

ALBÁNIA

Albánia, más néven az Albán-köztársaság Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekszik. Független állam, 2009 áprilisa óta tagja a NATO-nak, de az Európai Unióhoz is beadta felvételi kérelmét. Partvonalának hossza 362 km, délnyugaton a Jón-tenger, míg nyugaton az Adriai-tenger határolja.

Az ország terület 28 748 km2, amelynek 4,9%-át (1350 km2) tavak alkotják.

Domborzati szempontból Albánia két nagyobb tájegységre bontható. Keleten egy 70-120 km szélességű, nehezen járható, ám festői szépséggel rendelkező hegyvonulat húzódik, amely területet Magas-Albániának neveznek. Nyugaton éppen ellenkező domborzati viszonyok érvényesülnek; itt találhatjuk Alacsony-Albániát, amely egy 20-50 kilométer széles tengerparti síkságot takar.

Albánia éghajlatát a változatos domborzat, valamint a földrajzi elhelyezkedés határozza meg. Míg a belső magashegyvidékek éghajlata kontinentális, alacsony téli és nyári átlaghőmérséklettel, addig az alacsonyan fekvő tengerparti síkságon a mediterrán éghajlat az uralkodó. Ez enyhe, csapadékos teleket és párás, forró nyarakat eredményez. Az éghajlati különbségek miatt az északi és a déli részek között akár az 5 fokos átlaghőmérsékleti eltérés sem ritka.

Albániában a közlekedési infrastruktúra sajnos nem túl fejlett. Autóútjai inkább a múltat idézik, semmint haladnának a korral. Az utak csupán 40%-a burkolt, 15%-a főútvonal, de ezek nagy része is az 1930-as években épült. Az Európai Unió támogatásával több főútvonal építése is elkezdődött, többek között a VIII. számú korridor, valamint a Durres-Elbasan-Ohrid autópálya.

Az országban csupán egyetlen hajózható folyó van, a Buna, itt bonyolítják le az export és import szállítmányozást. Sajnos a vasúthálózat is erősen fejlesztésre szorul, ugyanis a villamosításra váró vasútvonalak hossza csupán 677 kilométer, melynek egyharmadát teherszállításra használnak.

Ezek a tények azonban ne riasszanak el senkit attól, hogy meglátogassa Albániát, hiszen a földrajzi adottságoknak köszönhetően rengeteg látnivalóval találkozhatunk itt utazásaink során.

Talán az egyik legszebb város Albániában Berat, amely az Osum folyó két partján terül el. A város határain két nagy hegy emelkedik, a Tomor, amely az albánok szent hegye, illetve a Shpiragu, amelyet a Tomor hegy kistestvéreként is emlegetnek. Berat városa tele van látnivalóval, ha Albániában utazgatunk, mindenképpen látogassunk el ide.

Korábban már volt szó az albán magashegységről, amely már önmagában is gyönyörű. Vállalkozó kedvű, tapasztalt hegymászók bátran látogassanak el ide, hiszen a táj festői szépségű, tele látnivalóval és kihívásokkal.

Akik nem tapasztaltak a hegymászásban, azok se keseredjenek el, hiszen az albán művészetek világa, az albán kultúra és az ország ételei egyaránt érdekesek lehetnek mindenki számára. Noha Albániának még van hova fejlődnie infrastruktúra terén, de az tény és való, hogy a természeti adottságok kárpótolnak minket attól a néhány kellemetlenségtől, ami esetleg utunk során érhet bennünket.

Kalandos utazást kívánunk!