Albánia   Andorra   Ausztria   Belgium   Bulgária   Ciprus   Csehország   Dánia   Dominikai Köztársaság   Egyiptom   Észtország   Finnország   Franciaország   Görögorszag   Hollandia   India   Indonézia   Írország   Izland   Izrael   Jemen   Jordánia   Kambodzsa   Kenya   Kína   Kuba   Laosz   Lengyelország   Lettország   Libanon   Liechtenstein   Litvánia   Luxemburg   Málta   Marokkó   Monaco   Montenegró   Nagy-Britannia   Németország   Norvégia   Olaszország   Oroszország   Portugália   Románia  

CIPRUS



Ez a csodálatos szigetvilág, hivatalos nevén a Ciprusi Köztársaság, a Földközi-tenger keleti medencéjében helyezkedik el, Törökország területétől délre. Ez a terület harmadik legnagyobb szigete, Szicília és Szardínia után. Népessége egy 2008-as becsült adat szerint eléri a 800.000 főt.

Noha maga a sziget földrajzi értelemben Ázsiához tartozik, kulturális és politikai szempontokat figyelembe véve Európa részének számít. Fővárosa Nicosia, mely Ciprus középső részén található. Ciprus 2004 májusa óta az Európai Unió tagja, de a Törökország által megszállt területek nem tartoznak ide.

Ciprus észak-déli irányban négy részre osztható. Ezek a partvidék, mely csodálatos, gyönyörű táj, turisták ezreit vonzza minden évben. Északon, a parti szakasszal párhuzamosan húzódik a Kerínia-hegység, a sziget középső részén pedig a Tróodosz-hegység. Itt található egyébként Ciprus legmagasabb pontja, az 1953 méteres Ólimbosz nevű hegy. A negyedik ilyen táj a Mezaorea-síkság, amely területileg a déli parti síksághoz tartozik.

Ciprus szigete jelentős folyóval nem rendelkezik. Az egyetlen természetes vízforrásoknak azok a medrek számítanak, amelyek a belső területeken magasodó hegyekről kanyarognak le a partok felé. Ezek a medrek összegyűjtik a téli időszakban hullt esőt, folyókat, patakokat hozva létre. Mivel a száraz időszakokban szinte egyáltalán nem esik az eső, az így hullott csapadékot tárolókba terelik, hogy átvészeljék az esőmentes időszakokat.

A szigetvilág éghajlata jellegzetesen mediterrán. Ez meleg és száraz időjárást jelent, csapadék főként november és március között hullik. Ilyenkor nem ritkák a villámlással, mennydörgéssel járó zivatarok sem. Míg a hegyvidéken előfordul havazás, addig a partvidéki területeken sosem esik a hőmérséklet fagypont alá. A tél meglehetősen enyhe ezen a vidéken, és a nyár itt gyorsan elérkezik.

1960-as függetlenné válásáig, illetve az 1974-es polgárháború végezetéig Ciprus viszonylag zárt ország volt. A turizmus ekkor indult meg az országban, amit a kedvező időjárási viszonyok, valamint a jónak számító közbiztonság csak tovább erősített. Már ekkor sok angol ajkú szigetlakó élt itt, ami szintén elősegítette ezt a folyamatot.

Mivel Ciprus hagyományosan jó kapcsolatokat ápol Nagy-Britanniával, a legtöbb turista innen érkezik. De emellett Németországból és Svédországból is jelentős mennyiségű nyaralni vágyó ember utazik ide, s mindent összevetve a turisták száma körülbelül három millióra tehető évente. Ez a szám hatalmas, ha azt vesszük, hogy a sziget lakosainak száma ennek a számnak alig az egyharmada.

A sziget számtalan turisztikai látnivalóval rendelkezik, ahol mindenki megtalálhatja az őt érdeklő szabadidős foglalkozási lehetőséget. Élvezhetjük itt a pálmafás sétányokon való romantikus bandukolást, a legkülönfélébb vízi sportokat, de hódolhatunk a siklóernyőzésnek és a búvárkodásnak is. Búváriskolából egyébként több is található a szigeten, és természetesen mindenkit szeretettel várnak, akit ez az időtöltés érdekel.

Utoljára még érdemes szót ejtenünk a nagyszerű gasztronómiai világról, ahová Ciprus által csöppenhetünk. Ha itt járunk, látogassunk el egy tavernába, ahol megkóstolhatjuk az úgynevezett ciprusi meze, más néven mezzedesz különlegességet. Ez az étel 10-15 fogásból áll, és felöleli a teljes ciprusi konyha kínálatát. De emellett természetesen érdemes megkóstolnunk a különféle halételeket is, amelyből, szigetvilág lévén, Cipruson hatalmas a választék.

A ciprusi szigetvilág fantasztikus látnivalókat rejt, és mindenkinek ajánlott, aki szereti a mediterrán, tengeri környezetet.